EU-n belüli értékesítés.

Közösségen belüli termékértékesítés esetén, hogyan igazolható, hogy a terméket a Közösség más tagállama területére elfuvarozzák?

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 29/A. § a) pontja szerint levonási joggal mentes az adó alól az az értékesítés, amelyet Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, vagy a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy számára teljesítenek és amely termékértékesítés közvetlen következményeként az értékesített terméket belföldről más tagállamba, de még az Áfa tv. értelmében vett Közösség területére fuvarozzák, vagy egyéb módon juttatják el.

A termék más tagállamba történő elfuvarozásának ténye különösen fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható. Nincs tehát részletesen  felsorolva, hogy mely okmányok fogadhatók el hitelt érdemlő bizonyítékként, abban az esetben azonban, ha nem bizonyítható, hogy a terméket a Közösség más tagállamába elfuvarozták, nem beszélhetünk az Áfa tv. 29/A. § a) pontja szerinti Közösségen belüli mentes értékesítésről.

Az általános szabályok szerint tehát az adómentesen történő értékesítés az eladó felelőssége, alkalmazásához hitelt érdemlően bizonyítania kell a terméknek a másik tagállamban történő átvételét.

A hitelt érdemlő módon való igazolás kategóriájába számos bizonylat belefér. A legkézenfekvőbb megoldás a nemzetközi fuvarlevél (CMR) alkalmazása, azon ugyanis kitöltendő az áru vevőhöz való megérkezésekor a vevő átvételi nyilatkozata.

Gyűjtőforgalomban szállított árukhoz egy fuvarlevél esetében kötelező rakományjegyzéket készíteni. A rakományjegyzék árunemenként és címzettenként részletezi a küldemény tartalmát. Gyűjtőáru esetében a szállítmányozó a megbízónak nem a CMR fuvarlevél egy példányát, hanem a speditőr átvételi elismervényét adja át az áru feladásának bizonyítékaként. A fuvarozás számlázásakor a CMR fuvarlevél másolati példányát a fuvarozónak a megbízó felé át kell adnia, amely igazolja az árunak a rendeltetési helyre való érkezését.

Vasúti fuvarozás esetén a fuvarozásról küldeményenként fuvarlevelet vagy azt helyettesítő okmányt kell kiállítani. A rendeltetési állomáson a küldemény átvételére jelentkező személy jogosultságát a vasúttársaság - a fuvarokmányokkal egybevetve - megvizsgálja. A vasúttársaság az átvételre jogosultnak átadja a fuvarlevél megfelelő példányát és a vasúti kocsi, valamint a küldemény megvizsgálását követően a küldeményt az átvétel elismertetése mellett kiszolgáltatja.

Amennyiben az árut az eladó saját maga fuvarozza el, akkor nemzetközi közúti áruszállítási engedéllyel kell rendelkeznie. A CMR fuvarlevelet ebben az esetben is használni kell, csak a feladó és a fuvarozó ugyanazon személy lesz.

Ha az eladó a szállítást saját személygépkocsiján (cégautó) végzi, akkor a gépkocsi útnyilvántartása vagy menetlevele mellett az eladónak rendelkeznie kell a vevő igazolásával, hogy az árut a célországban az eladótól átvette. A menetlevél szigorú számadású okmánynak minősül, azt eseményszerűen kell vezetni.

Postai kézbesítés esetén a szolgáltató vizsgálja az átvételre jelentkező jogosultságát, könyvelt küldemény esetén az átvételt írásban is el kell elismertetni, ha a kézbesítés meghiúsul a feladót erről értesítik. Amennyiben a futárszolgálatok is a postához hasonló módon kezelik a küldeményt (felelősséget vállalnak a rendeltetési helyre történő eljuttatásért), a feladáskor kiállított dokumentumok - a vasúti fuvaroztatáshoz hasonlóan - szintén igazolhatják azt a tényt, hogy a terméket a másik tagállamba eljuttatták.

Ha a vevő a szállítást a saját gépkocsijával végzi, akkor a vásárláskori nyilatkozata, a számlán történő aláírása nem elegendő az értékesítés Közösségen belüli mentesként való számlázásához, ezért ezt belföldi tranzakciónak kell minősíteni.

Forrás: www.apeh.hu